BEAVATÁS 2.0, avagy tükör által homályosan
Milu Milanovich Ildikó: Beavatás 2.0
SZE Apáczai Csere János Kar
9022 Győr, Liszt Ferenc utca 42.
2017. szeptember 6. - 2017. október 6.
Milanovich Ildikó, művészi nevén Milu, rajztanárként került a képzőművészet közelébe és az elmúlt tíz évben egy sor csoportos és egyéni kiállításon bizonyította odatartozását.
Legújabb kiállításán, a Széchenyi Egyetem Apáczai Csere János Karán újabban készült sorozataival invitál kalandozásra. A meghívás a valóság és szellemi világ törékeny határán, a megfoghatatlan, éppen csak sejthető, folyton alakulóban levő, titkokkal és rejtelmekkel teli alkotói valóságba szól.
Tudatos alkotói attitűd és a spontán kifejezés együttese jellemzi Milu munkáit. Képein a racionális gondolkodás tartja kordában a kirobbanni vágyó érzéseket, az erőteljes intuíciót.
Az alkotás, mint út, akárcsak az alkotó, mint úton levő, egy folyamat részese. A képcímekkel jelzett stációk különösen fontosak, sőt az egész szemszögéből nézve, meghatározók. Lehetséges értelmezési alternatívaként a művek képregényolvasatával próbálkozom.
A korai alkotások, „Átjárók”, azaz szűk utcák, sikátorok, folyosók. Horizontális-vertikális primér rendszerek, málladozó-omladozó falak. Szavukat vesztett pasztellszínű oldalak, elfeledett, kiüresedett emlékek távoli lenyomatai.
A több különböző formájú, méretű és stílusú darabból összeépülő Ciklus a folyamatos változást, az állandó körforgást idézi.
A vízszintes vonal formájában felbukkanó, fokozatosan egyre bonyolultabb formákat öltő, majd önmagába visszatérő lét kényszerpályája, a kezdet és vég feszültségekkel teli pillanatait vizualizálja. Az út ebben az esetben az egyszerű vonaltól az erőteljes gesztusokba sűrített történéseken át, a csupasz, aligha szerethető geometriáig vezet. 
A képek egymásmellettisége az eredendő, organikus rend és az emberi, geometrikus rendszer közötti feszültség tükre.
A „Nézőpontváltás” című mű fordulópontot sejtet, melyben a felismerés döbbenete, a védekezés öntudatlan gesztusa, a nyitott tenyér tehetetlensége nyilvánul meg.
A Metszetek sorozat évgyűrűk, élő struktúrák, dinamikus létezők képe. Harmóniák, diszharmóniák, sima és erőteljesen megdolgozott képfelületek egymás mellettisége, ambivalenciája. Kör, végtelen, fény, ragyogás. Színekkel, fénnyel teli folyamatok, történések sora.
A Metamorfózisok az ovidiusi átalakulást, átváltozást, esetleg visszaváltozást juttatják eszünkbe, a mindig újrakezdés kényszerét.
Milu képeit a szűkszavú, tőmondatos narratíva jellemzi, jelzésértékkel bírnak, őszinteségükkel, spontaneitásukkal hatnak.
(A szöveg a megnyitón elhangzott beszéd szerkesztett változata)
A megnyitóról készült fotókat Tolnay Imre készítette.
