IHLET ÉS IDEÁL – AZ INSPIRÁLÓ SZÉPSÉG
Helyszín: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum,
Esterházy-palota (Győr Király u. 17.)
Megtekinthető: 2018. június 15. – november 4.
hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban látható Ihlet és ideál – Az inspiráló szépség című kiállításon az egyszerre két történetet tár a látogató elé. Az Esterházy-palota tereiben két irányba haladva más-más rendezési szempontok alapján szemlélhetjük az 1800 és 1940-es évek közötti magyarországi képzőművészet nő-tematikájú alkotásait. Egyfelől a nőideál változásait követhetjük végig, másfelől a portréfestészet és szobrászat klasszikus darabjaiból láthatunk összeállítást.
A több múzeumból és magángyűjteményből válogatott reprezentatív anyagban többek között Barabás Miklós, Borsos József, Benczúr Gyula, Czóbel Béla, Csók István, Mattis-Teutsch János, Munkácsy Mihály, Pátzay Pál, Székely Bertalan, Szinyei-Merse Pál munkái láthatók. A megjelenített nőalakok között pedig találkozhatunk a lőcsei fehér asszonyként elhíresült Korponainé Géczy Julianna, vagy a Murányi Vénuszként emlegetett Széchy Mária, vagy Batsányi János felesége, Gabriela von Baumberg költőnő portréjával is.
Az installációk egy-egy korszak, vagy alkotó nőábrázolásának jellemző motívumaival, eszköztárával ismertetnek meg, illetve a megfestett nők, asszonyok élettörténetét beszélik el. A tablókon versrészletek, művészi vallomások, kritikusi vélemények engednek bepillantást az esztétikai ideológiákba, a történeti leírások pedig a társadalmi miliőt tárják fel. A jellemzően férfiak által írt szövegrészletek mellett a művészfeleség, Vaszaryné Rosenbach Mária visszaemlékezései érzékeltetik a női nézőpontot is, azt, milyen elvárások mentén kell inspirálónak lenni egy múzsának.
A szépségeszmények antik előzményeit a Pygmalion mítosz jeleníti meg, a 17-18. század galambposta-zsánerét, a kalitákba zárt nőalakot Borsos József és Barabás Miklós festményein láthatjuk. Az orientalizmus, az egzotikum utáni vágyódás mellett a különböző női szerepek is megjelennek, így a feleség, a múzsa, vagy a femme fatale is. A kiállításban látható három animáció az 1840 és 1870 közötti divatot mutatja be interaktív módon, irodalmi lapok litografált mellékletei teszik élményszerűvé a megidézett világokat.
Szöveg és fotók: Szalai Zsolt
