1921. május 20-án született Hamburgban. Első verseit 1938-ban publikálta a Hamburger Anzeiger nevű lapban. Költeményein Rainer Maria Rilke és Friedrich Hölderlin, valamint Gottfried Benn és Georg Trakl hatásai mutatkoznak.
1937-ben határozta el, Gustaf Gründgens egy Hamlet alakításának hatására, hogy ő maga is színész lesz. 1938-ban, 17 évesen írta meg első drámáját Yorick der Narr címmel. 1939-ben kezdett könyvkereskedőnek tanulni, emellett a színészetet is tovább folytatta. 1940-ben a Gestapoval is összetűzésbe keveredett. Ebben az évben hagyta abba a könyvkereskedői tanulmányait, hogy csak a színészképzésre koncentráljon, melyet 1941. március 21-én sikeresen be is fejezett. Szintén ebben az évben, április 3-án csatlakozott a Landesbühne Osthannover lüneburgi társulathoz. Kisebb szerepeket játszott, és itt került szerelmi kapcsolatba Heidi Boyes színésznővel. 1941-ben besorozták, és decemberben már a Szmolenszki frontra vezényelték. A háború alatt többször volt sérült, betegeskedett, sok kórházat és lazarettet megjárt, hiszen többször is szolgált a fronton. Die Hundeblume és az An diesem Dienstag köteteiben szereplő rövidtörténetei, melyeket 1946 és 47 között írt, a háborús élményeit foglalják magukba. 1945-ben súlyos betegen érkezett haza Hamburgba, ahol gyakran kórházba kényszerült. 1946-ban kezdett el prózát írni, emellett, amikor éppen nem kórházban volt, folytatta a színészkedést és rendezőasszisztensként is dolgozott. Feltehetőleg 1946 vége és 1947 eleje között valamikor, 8 nap alatt írta meg Az ajtón kívül című színművét, mely előbb hangjátékként, később pedig 1947. november 21-én a Hamburgi Kamaraszínház előadásaként az ősbemutatón is nagy sikert aratott. A Gruppe 47 csoport vezetője Hans Werner Richter a csoport második ülésére meghívta Borchertet, azonban ezen állapota miatt nem tudott résztvenni. Életének utolsó évének júniusában még megjelent Die Hundeblume című prózakötete. Novemberben pedig az An diesem Dienstag című, posztumusz kiadású könyve is, mely szintén rövidtörténeteket tartalmaz. Azonban Az ajtón kívül előadását, és az így megszerzett hírnevet Borchert már nem élhette meg, november 20-án Bázelben elhunyt.
